A Kiselefánt óvodába megy

Egy szép őszi reggelen a Kiselefánt anyukája azt mondta:

-         Kisfiam, ma elmegyünk az óvodába.

-         Mi az az óvoda?- kérdezte a kiselefánt.

-         Egy olyan hely, ahová minden kicsi elefántgyerek jár. Vegyél fel kabátot, indulunk.

Az óvoda kapujában aztán a Kiselefánt megijedt.

-         Anyu menjünk haza! Félek.

Az anyukája megnyugtatta. Mikor beléptek az óvoda kapuján látták, hogy az erdőből minden kölyök az udvaron futkározik. A Kiselefánt legjobb barátja, Teknős Alfréd épp labdázott. Elefáni nagyon megörült neki, rögtön oda is ment a barátjához játszani. Már egy cseppet sem félt. Az anyukája még beszélgetett az óvó nénivel, aztán elment. Mikor Elefáni megunta a labdázást, elkezdte keresni az anyukáját, de nem találta.

-         Anya! Anyuci! Hol vagy? Haza akarok menni!- sírta a Kiselefánt.

-         Ne sírj! - mondta az óvó néni. Anyukád majd délután jön érted!

-         De én most akarok hazamenni!

Szerencsére Teknős Alfréd észrevette, hogy Elefáni sír, és odament hozzá.

-         Gyere játszani! Épp a homokozóba megyek. - hívta Elefánit Alfréd.

A Kiselefánt szipogva ment Alfréd után,és egy kis idő múlva már el is felejtette, hogy haza akar menni. Nagyon jól érezte magát.