A Kiselefánt mindig is nagyon szeretett volna megismerkedni a gyerekekkel. Egy nap a játszótérre ment. És képzeljétek ott ült a hintán két óvodás gyerek. Az egyik egy kisfiú, a másik egy kislány.
Elefáni odament a hintához, és megkérdezte a gyerekeket, hogy hívják őket.
- Én Kamilla vagyok.
- Én meg Botond. – felelték.
- Én vagyok a Kiselefánt. – mondta Elefáni. Nem jöttök velem csúszdázni?
A gyerekek estig játszottak Elefánival. Csúszdáztak, homokoztak, mászókáztak. Este Kamilla megkérdezte az apukáját, hogy nem- e alhat náluk a Kiselefánt. Az apukája megengedte. A Kiselefánt ezen az estén Kamilla és Botond ágyában aludt. Azóta jó barátok. Minden nap együtt játszanak, soha nem unatkoznak. Mindig kitalálnak valami szuper játékot. Legjobban fürdeni szeretnek a gyerekek medencéjében. Mindig Botonddal és Kamillával vacsorázik, és örökké barátok maradnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése