A Kiselefánt megnézte a naptárat.
- Juj! Ma van Kamilla szülinapja! Mit vigyek neki ajándékba? Tudom már!
Elefáni odarohant az anyukájához.
- Anya légy szíves süss egy tortát!
- Miért Elefáni? Hiszen ma nincs is szülinapod!
- De Kamillának van!
- Tényleg igazad van Elefáni! De sajnos már nincs idő tortát sütni. – mondta elefántmama.
- De anya! Akkor mit adjunk Kamillának? Muszáj tortát sütni, különben nem lesz tortája!
- Lesz tortája. – jelentette ki Elefáni anyukája. Elefáni, menj el a cukrászdába, és hozz onnan tortát!
A Kiselefánt szaladt a cukrászdába. Ott parfé tortát kért, hogy elvihesse Kamillának. Mikor már nála volt a torta elindult, hogy elmenjen Dejtárra. De nem tudta, hogy merre van. Szerencsére pont találkozott Teknős Alfréddal.
- Szia Alfréd!
- Szia Elefáni!
- Alfréd, nem tudod véletlenül merre van Dejtár?
Alfréd útbaigazította a Kiselefántot. Út közben Elefáni megállt, hogy szedhessen egy kis virágot a szülinaposnak. Szép sárga virágot szedett. Mikor végre odaért Botond nyitotta ki neki a kaput.- Szia Botond!- köszönt neki Elefáni.
- Szia! – köszönt vissza Botond is. Gyere velem Elefáni! Megmutatom hol van Kamilla.
Boti bevezette a Kiselefántot a házba, ahol aztán ott volt Kamilla. Elefáni odaadta neki a tortát és a virágot.
- Boldog szülinapot Kamilla!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése