Elefáni
reggel felébredt. Kiment a konyhába, anyukája már ott sürgölődött, ebédet készített.
A Kiselefánt levette a polcról a csokigolyócskákat és kivette a hűtőből a
tejet.
-Ma is ezeket reggelizem. -gondolta.
De ahogy a tejet ki szerette volna önteni a tálba, véletlenül
mellé öntötte.
-Ó, jaj!- ijedt meg Elefánti.
Gyorsan feltakarította a tócsát. Ám nem maradt több tej, az
utolsó cseppet is kiburította.
-Légy szíves,
menj le a boltba tejért! -kérte az anyukája.
A Kiselefánt így is tett, de az eladó azt mondta, elfogyott
az összes tej, majd holnap jön az újabb szállítmány. Elefántunk szomorúan
hazasétált, és vajas kenyeret evett a csokigolyócskák helyett, hiszen ő csak
tejjel szereti azokat. Ezután elment játszani. Teltek-múltak az órák, mire a
Kiselefántnak eszébe jutott, hogy szeretne inni egy kakaót. Igen ám, de ahhoz
is kell a tej! Ebéd után pedig szeretett volna kérni az anyukájától tejbedarát,
ahhoz is szükség lett volna tejre! Elefáni megelégelte, hogy így semmit nem tud
kérni amit szeretne. Se madártejet, se palacsintát… semmit. Anyukája azt a
tanácsot adta neki, menjen el Pista bácsihoz, ő itt lakik a közelben, nála valószínű,
hogy talál tejet. A Kiselefánt boldogan szaladt el hozzá.
- Csókolom,
Pista bácsi!- köszönt hangosan.
- Szia
Kiselefánt! Minek köszönhetem a szerencsét, hogy eljöttél hozzám?
- Anyukám azt
mondta, önnek van teje. Igaz ez?
- Ó, igen! De
még mennyi!- nevetett a bácsi. - Gyere csak be!
Elefáni beljebb ment, be a kertbe,onnan pedig a pajtához vezette őt az idős bácsi.
-
Ezt nézd meg!- mutatott körbe. –Ők itt mind az
enyémek.
Az öreg nyolc tehénre mutatott.
-
De tessék mondani, hol itt a tej? –értetlenkedett
a Kiselefánt.
-
Ó, hát nem tudod, honnan van a hűtődben meg a
boltok polcain tej?
-
Nem, még sosem gondolkoztam ezen.
Erre már a bácsi felkapta a vödröt és odament a Riskához,
majd megfejte. Csak úgy habzott a friss tejecske.
-
Tessék, idd meg!- nyújtotta oda az elefántnak
egy bögrében az inni valót.
-
Hm.. köszönöm, ez nagyon finom. Nem is tudtam,
hogy a tehén ilyen ügyes állat.
-
De még milyen ügyes, és okos is!- vigyorodott
el a Riska.
Elefáni vett hat üveg tejet a bácsitól. Már volt kakaója,
palacsintája, madárteje, amit csak megkívánt. És ezentúl mindig innen vitte haza
a tejet, nem a boltból. Sőt, Riskával is összebarátkozott.
